Sorry :(

Sziasztok!

Sajnos nem résszel jövök és többet nem is tudok sajnos.
Nem igen megy ez a fordítás nekem így nagyon sajnálom, de abba hagyom!!!!
Saját blogot kezdek, ha valakit érdekel Itt megtalálja!
Még egyszer nagyon sajnálom, ha lesz időm ígérem folytatom, de nem tudom mikor!!!
Pusszi: Vick

3. Fejezet

Sziasztok! Sok késés volt tudom, de tanulnom kellet és nem igen voltam gép közelben. Sajnálom. Nagyon örülök a 15 rendszeres olvasónak! Mikor lesz rész nem tudom,de remélem jövő héten tudok hozni. Jó olvasást!

Puszi: Vick

-Ládod? Nem is volt olyan rossz.-Harry elmosolyodott, ahogy hallottuk a nap végét jelző csengőt az iskolának a közelében.
-Azt hiszem, ez nem volt az.-vissza mosolyogtam.-De remélem tudod, hogy a szüleim megfognak ölni.
Harry elnevette magát.
-Hibáztathatsz engem az egész ért, ha akarsz.-mondta.
-Oh úgy lesz. Ez mind a te hibád!
Harry elmosolyodott, ahogy vissza indultunk. Éberen jártatta a szemét,ne hogy észrevegyék a tanárok, hogy lógtunk. Én is kerestem mozgást az erdőben,de semmi sem volt látható. Harry a zsebébe dugta a kezét miközben sétált mellettem a várakozó szülök felé. Megláttam a stréber öcsémet sétálni anya kocsijához.
-Ez a testvéred igaz?-meglepődtem mikor megszólalt. Hosszú ujjával mutatva a tesómra.
-Igen,-mondtam halkan,-azt hiszem mondhatjuk hogy ez egy okos család.
-Úgy néz ki sokkal okosabb mint te.-ugratott Harry. Szem forgatva csaptam játékosan a vállára, mire elnevette magát.
-De komolyan. Ti ketten nem úgy néztek ki, mintha kapcsolatban állnátok.
-Mindenki más. Mi sem vagyunk egyformák.-mondtam.-Szereti a képregényeket, én szeretem a zenét. Szereti a dokumentum filmeket, én szeretem a vígjátékokat. Szereti a vászonnadrágot, én szeretem a szűk farmert. Úgy értem a lista végtelen.
Harry elmosolyodott.
-Szeretem a szűk farmert, a zenét és a vígjátékokat. Úgy néz ki mi hasonlóak vagyunk.-kacsintott, amiért rohadtul elpirultam.
-Azt hiszem azok vagyunk.-mosolyogtam. Aztán észre vettem,hogy anya szeme engem keres és a lélegzetem elállt.
-Nem bánod, ha a egyedül megyek a kocsiig?-kérdeztem
-A szülök nem szeretik a fiúkat mi?-Harry elvigyorodott, mikor észre vettem anyukám kétségbe esett keresését.
-Mi lesz a reakciója, mikor ma este megyek, hogy felvegyelek?
A francba elfelejtettem a ma estét.
-Hm, én tényleg nem tudom.-sóhajtottam.-Sajnálom Harry. Nem akarom, hogy úgy hangzón minden mintha rosszindulatú le....
-Szia.-intett,-Minden rendben, majd később találkozunk igaz?
-Igen.-mosolyogtam. Harry elvigyorodott, újra a farmer zsebébe dugta a kezét. Félszegen integetem. Egy kiálló tincset a fülem mögé tűrtem, majd a mellemhez öleltem a könyveimet. Át siettem a többi autó közt, majd a vállam fölött vissza néztem, de Harry már nem volt ott.

***

Most otthon vagyok a szobámban és készülök a randira Harry-vel. Mi a fenét vegyek fel? Mikor leírtam neki a címem megkérdeztem hova megyünk, de azt mondta meglepetés. Megpróbáljak divatos vagy alkalmit? Nagyot sóhajtottam. Bele túrtam a hajamba és a szekrény elé álltam. Úgy döntöttem, hogy legyen alkalmi, de divatos. Az minden hova illik nem igaz? Megragadtam egy fehér kék csíkos inget és egy szűk farmert. Felkaptam a fekete ékköves nyakláncom, mindig a nyakamban van. Felvettem a ruhákat majd kivasaltam a hajam. Felkentem egy kis pirosított és szájfényt, de nem többet. Nem hordhatok sminket, de ez nem igazán zavar. Anyám soha nem hagyná jóvá. Azt mondta hálás lehetek a hosszú és zamatos szempilláimért és a tiszta bőrömért. Ne értsétek félre engem tényleg nem érdekel a smink. Őszintén nem is tudom hogyan kell használni a szempillaspirált és a szemceruzát. biztos vagyok benne, hogy piszkálná a szemem. Eltettem a telefonom a hátsó zsebembe és végig futott az ujjam az egyenes hajamon. Rosszállóan fogják nézni a külsőm, de csak vállat vontam. Megfogtam a táskám és a vállamra tettem. Kinyitottam az ajtót és lesétáltam a lépcsőn. Anya meglepetten nézett rám. Felhúzta mindkét szemöldökét. Összeszorítottam a szám.
-Nem mondtad, hogy mész valahova ma este.-anya mondta.
-Holnap suli Allysa és alkalmazkodnod kell az új környékre.
-Szóval.....engedj el!-vontam vállat
-Így beilleszkedem.
-Ki megy?-kérdezte.
-Vannak barátaim.-válaszoltam gyorsan. Figyelmen kivül hagyva a pírt, ami az arcomra kúszott. Anya sóhajtott, de nem vont kérdőre. Apám meghalt utána Ő ismét férjhez ment. Ez az volt amikor elkezdtem kidolgozni a borzalmas hozzáállást és még mindig ezt csinálom. Gyerekesen hangzik, de ha az én cipőmben lennél te is így éreznél. Mostoha-Loser ( nem vagyok hajlandó apának hívni.) teljesen szörnyű és néha arra késztet engem, hogy leugorjak egy szikláról.
-Ki megy hova?-fesd az ördögöt a falra és megjelenik. Felhúzta mindkét szemöldökét és keresztbe fonta a karját a mellkasán.
-Allysa azt mondtam nem mész ki az éjszakába mikor iskola van.
A szemem forgattam. Az ujjammal a márvány pulton játszottam.
-Ez csak pár óra. Ez nem olyan mintha mennék leinni magam.-morogtam.
-Remélem nem.-Mostoha-Loser gúnyolodott.
-Ez a fajta viselkedés nem tolerálható ebben a házben.
Ismét meg forgattam a szemem. Ez rossz szokás lett. Mindegy végszóra megszólalt a csengő. Ugrottam, hogy kinyissam, de Mostoha-Loser felemelte a kezét, hogy megállítson. Megköszörülte a torkát, a bejárati ajtóhoz kocogott. Mögötte mentem, összefontam a mellkasomon a karom az undortól. Ha valaha is közel lenne egy cápa medencéhez és én a háta mögött, nem haboznék belelökni!
Mostoha-Loser kinyitotta az ajtó, hogy felfedjen egy nagyon vonzó Harry-t. Egy fekete gombos inget viselt. (még mindig csak félig gombolva.), és fekete szűk farmert, ez nem volt szaggatott, de most is a barna csizmát viselte. Harry állta Mostoha-Loser tekintettét és gödröcskésen mosolygott.
-Hello-nyújtott kezet mosolyogva Harry.
-Ön lehet Allyas apja
-Az vagyok.-Mostoha-Loser mondta. Nem vagy. Gúnyosan megforgattam a szemem megint. Harry szeme találkozott az enyémmel és küdött nekem egy mosolyt.
-Te ki vagy?
-Harry-mondta.
-Hol dolgozol Harry?--Mostoha-Loser felhúzta mindkét szemöldökét. Miellöt válaszolhatott volna erre a nevetséges kérdésre közbe léptem.
-Harry és én találkozunk a barátokkal.-mondtam."helyeselj" nézést küldtem Harry-nek. Bólintott.
-Hol?-zaklatta.
-A pizzériában az útmentén.-mondta Harry. Bosszúsan felsóhajtottam.
-Tényleg nem kell zaklatnod a kérdésekkel, így ha megbocsájtasz...-elindultam,de vissza rántotta a karom. Harryt figyelte.
-Hozd haza 10:30-ra nem később!-mondta szigorúan. Harry jóindulatúan mosolygott.
-Szavamat adóm uram.
Mostoha-Loser végül megengedte, hogy kimenjek. Harry mögém sétállt, ahogy becsapódott az ajtó. Már a sírás határán voltam. Harry teljes úri ember és ez a rohadt seggfej meg.....nos egy seggfej volt. Annyira utálom ezt a házat. Most költöztem be és annyira utálom. Még anya is ellenem fordult. Az egyetlen igazi családtagom csak Sam. Egy remegő sóhajt hagytam ki.
-Jól vagy Szerelmem?-kérdezte Harry miközben kinyitotta az utasoldali ajtót.
-Igen-sikerült egy mosolyt erőltetnem.
-Köszönöm, hogy udvarias voltál meg ilyesmi.
Harry elmosolyodott.
-Azt hitted, hogy egy kis seggfej vagyok?-kuncogott
-Nem! Nem, nem erre gondoltam.-mentálisan fejbe vágtam magam. Harry becsukta az ajtót és kocogott a vezető oldalra.
-Tudom, hogy gondoltad.-nevettet Harry.
-Sajnálom Mostoha-Losert-motyogtam
-Mostoha-Loser?-kérdezte felhúzott szemöldökkel Harry, mikor elindultunk.
-A bunkó megismerhetted első kézből.-mondtam.
Harry bólintott. Lebiggyesztette a száját és megrántotta a vállát.
-Sokkal rosszabbnak is tanúja voltam Allysa. Ez..ez semmi.-mondta
-Tény, hogy talán a legkedvesebb ember akivel valaha találkoztam.
-Ezt nem gondolhatod komolyan.-tágra nyílt szemekkel bámultam rá.
-Olyan komolyan gondoltam, mint a szívroham.-sóhajtott fel.
-De ne kerüljön szóba ilyen szar. Pompásan nézel ki.
-Ó köszönöm.-mosolyogtam
-Te sem nézel ki rosszul.-elmosolyodott, de a szemét az úton tartotta
-Pontosan hova is megyünk?
-Az egy meglepetés.
-Harry én tényleg nem szeretem a meglepetéseket.
-Majd ezt fogod.-mondta
-Ígérem.-Pimasz vigyorra nyúltak az ajkai és felbukkantak a gödröcskék.
Úgy döntöttem nem pazarlóm a szót a vitatkozásra. Nyilvánvaló, hogy nem nyerem meg a csatát, így nem próbálom meg. Ehelyett ki néztem az ablakon.. Körülbelül 7:30 lehet, az utcai lámpák most kapcsolnak be. London annyira szép este. Már a múlt héten voltam itt, de nem csináltam semmi feltárást. így nagyon izgatott vagyok ma este. A múlt héten költöztünk be az átkozott házba, fel kellet készülnöm az iskolára. Anya és Mostoha-Loser azt mondták, hogy ez a legjobb módja, hogy "megtaláljam" magamat.
-Üdvözöllek a mágikus és csodás Londonban.-Harry hangja miatt kinéztem, hogy megcsodáljam hol vagyunk. Elkerekedett a szemem.
-A csodás?

Fontos

Sziasztok!Sajnos,most nem új résszel jövők,de,ha erre a blogra kapok feliratkozókat,akkor talán,hamarabb hozom az új részt!Most nem megvesztegetni akarlak titeket,de kéne pár vissza jelzés,hogy jó e-az új blogom,a barátnőmmel,szóval.Rátok bízom,ha tetszik hagyatok magatok után jelet,puszi,Vick!.My Die Life,itt pedig a másik,amin már nem sokára a-4.ik rész jön!.:D Teenage Dirtbag

2. Fejezet

Sziasztok! Itt lenne a második rész. Elég hosszú,remélem tetszeni fog. Még mindig tefonról vagyok ezért bocsi a hibákért. Jó olvasást

Vick

Valami nem stimmelt. A két fiú,aki molesztált, mért nézett megkövülve Harry-re? Ne értsetek félre,én úgy értem, nem félelmetes,de úgy néztek rá,mintha valami szellem lenne vagy gonosz lény. Mind egy sorozat gyilkosra,akinek ök az új áldozatai. Nem csak ez, Harry hogyan hallotta meg? Ez az iskola hatalmas és megesküdnék rá,hogy láttam ebéd után besétálni a müvészeti szobába. Honnan tudta,hol vagyok? Mennyit látott? Látta azt is mikor az öccsémet bántották,vagy csak mikor engem? Ez csak nem egyezik és.......
Mintha olvasna a gondolataimban, a bal válla fölöt rám nézett. Egy mosolyt villantott,ahogy észre vette, még mindig követem. Sose lógtam még el az eddigi életemben. Ez a fiú még is....túl érdekes,rejtéjes. Karina azt mondta,hogy "veszélyes", és volt valami düh kezelési próblémája. A két srác úgy bámult rá, mintha valami szörnyeteg lenne, végig futottak a fólyoson akár a rémült kis lányok. Mi van ebben a fiúban? Talán az,hogy örülten vonzó? Nem a vonzó,nem a legmegfelelöbb kifejezés. Ez a fiú olyan mindegy isten, igen ez jobb. Annyira hibátlan le se tudom venni a szemem róla. A szemem sarkából láttam,hogy valami mozgolodott. Mint egy alak. Ugy nézett ki,mint valami árnyék,ami a fák mögöt lépdelt.  A focipályán át sétáltunk közvetlenül az erdö mellet. Valóban láttam valamit? Vagy csak paranoiás vagyok? De láttam a fák suhogását. Megdermedtem a pálya közepén, a szemem elkerekedett,ahogy bámultam.
Harry megállt,felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-L...láttad ?-dadogtam és remegö ujjal mutattam az erdöre. Megesküdtem volna,hogy egy férfi körvonalait láttam megbújni azokkban a fákban. Harry összevonta a szemöldökét,ahogy tekintetével az ujjam követte.
-Nem. -rázta meg a fejét.-Mit láttál?
-Ugy nézett ki mint egy ember.-hadartam
-Te csak paranoiás vagy.-Harry kuncogott,de a szeme továbbra is az erdöt kémlelte. Majdnem úgy nézett,mint aki aggódik, mint én az elöbb. De nem aggódik,hogy elkapják. Talán csak azért mert követik. Mégis hanyagul vállat vont.
-Ne aggódj!
-Sajnálom!-a hajamba túrtam.
Újra elindultam,de Harry még mindig ott állt. Megnyalta a száját és egy vékony vonallá préselte miközben tovább bámulta az erdöt. Felhúztam a szemöldököm.-Jól vagy?
Harry megrázta a fejét,mintha meglepné a jelenlétem.
-Igen,igen.-az ujjai át szántottak a fürtjein.-Sajnálom,menjünk!
Bólintottam,lassan követtem végig a focipályán. Ez furcsa volt. Harry úgy nézett ki mint,aki tudja,hogy valaki követ minket.
Úgy nézett ki,mint aki tud valamit amit én nem. Félnem kéne? Úgy érzem kéne. Már mint kihagyom az órákat az elsö napomon a "rossz fiú" miatt. Mi a fene van velem? Egyszerüen nem tudom rá venni magam,hogy nemet mondjak azoknak a smaragdoknak.
-Hova megyünk?-kérdeztem. Már fájt a lábam a gyaloglástól.
-Arra a helyre,ahova szeretnék menni.-mondta egyszerüen,anélkül, hogy megfordult volna.
-Ott békés,tudod? Egyébként senki sem megy oda. Valahogy ez az én helyem.-Az ö helye? Akkor miért vissz oda? Miért akkarja,hogy ott legyek? Tényleg barátkozni akar velem? Vagy csak csapdába akar csalni, Karina erre akart figyelmesztetni? Ha igen,akkor csak két szót mondtam neki: Nem történik meg. A lelátó mögé vezetett,ahol volt egy nagy tölgyfa. Öszintén,ha nem tudom,hogy ide jövünk elsétáltam volna mellete. Elég nehéz elhinni mert nagy és vastag,de a lelátó és a kerités eltakarja. De már tudom Harry-nek mi a "békés". Ide senki sem jön,hogy meg zavarja a gondolataiban. Harry leült a földre és neki döntötte a hátátt. Hunyorogva nézett rám,a nap miatt,majd meg veregedte maga mellet a földet. Habozvja ültem le és támasztotta a hátam a fának. Harry lehunyta a szemét és élvezte az intenziv,de megnyugtato meleget. Nem tudtam meg állni,hogy ne bámuljam meg még egyszer a hibátlan funkcióit. Egyszerüen lehetetlen,hogy valaki ennyire érdekes, titokzatos, de őrülten helyes egyszerre. Ö csak....
-Nem illik bámulni.-gyorsan elforditottam az arcom,hogy ne vegye észre a pírt. Harry kuncogott. A mély hangja úgy simogadta a fülem,mint a selyem.
-Nagyon tetszik az akcentusod.-mosolygott. A smaragd fogságba ejtette az én barna szemen.
-Akkor már ketten vagyunk.-azt hittem magamban mondtam. Pír kuszott az arcomra,ahogy rá jöttem hangosan mondtam. Harry felnevetett.-Én tényleg nem.....Óh Istenem.....én
-Alyssa-nevetett Harry,-nyugi. Semmi baj nincs avval,ha szereted a brit akcentust.-kuncogott,-Talán kiegyenlítjük egymást. Én szeretem az amerikait,neked tetszik a brit.-szemem újra találkozott Harry-ével még mindig mosolygott,ahogy őrülten elpírultam.
-Mondhatok neked valamit?-görcsbe rándult a gyomrom. Harry vállat vont.-Nagyon ideges vagyok.-ismertembe.
-Valamit kihagytam?-kérdezte egy cseppnyi szórakozottsággal a hangjábban.-Nem fognak elkapni Alyssa. Csak....vegyél egy mély lélegzetett és lazíts.-Harry hangja annyira megnyugtató volt és éreztem,ahogy egyre jobban kihat rám a nyugalom. Neki döltem ismét a fának és vettem egy mély lélegzetett,ahogy javasolta. Lassan kinyitottam a szemem. Megdöbbentem,hogy Harry engem bámul.
-Mondani fogok valamit.-szeme az ajkamat nézte.- Komolyan gyönyörü vagy.
Nem tudtam mit mondjak. A hangja annyira megnyugtató,reszelös és mély. Éreztem,hogy az arcom felmelekszik. Rohadt pír kuszott az arcomra újra. Harry hátra dölt még jobban,ahogy egyre közelebb hajólt. Most találkoztam evvel a fiúval,legalábbis 3 órával ezzelött. Még alig beszéltem vele. Igen,szexi,mint a szar,de nem tudok megcsókolni valakit csak úgy,nem tudok. Szóval minden erőmet összegyüjtve gyengéden a mellkasára tettem a kezem. Kényszerítettem magam,hogy ne vesszek el a gondolataimban,mikor Harry tetkintete találkozott az enyémmel.
-Sajnálom.-suttogtam-Mi csak....nem ismerjük egymást tudod?
Harry megnyalta az ajkait,majd vékony vonalá préselte. Bólintott.
-Értem.-úgy mondta,mindha semmi se történt volna.-Sajnálom.-szemöldök ráncolva nézett maga elé. Elöször azt hittem látott valamit,de aztán újra rám irányitotta a tekintetét.
-Én csak néha.....
-Minden rendben.-sikerült mosolyognom,ahogy mondtam.-Tudom milyen érzés.
Harry elmosolyodott.
-Biztos vagyok benne,hogy tudod.-fel vontam a szemöldököm. Harry szorakozottan elvigyorodott.-Úgy érte Alyssa te halálosan gyönyörü vagy. Hát persze,hogy ismered ezt az érzést. Biztos vagyok benne,hogy minden srác randira hívott a régi sulidban.
-Nem!-csattantam fel. Kicsit védekezö volt.-Nem vagyok ribanc.-Harry megrázta a fejét.
-Nem így értettem.
-Akkor,hogy értetted?-fordultam szembe vele. Harry sóhajtott. Felült majd a hajába túrt.
-Csak azt mondom,hogy te kurva gyönyörü vagy és tudom,hogy az összes fiú oda volt érted. A fenébe is! Csak azt hittem,hogy te minden nap randiztál. Csak azt hittem.....nem is tudom.....hogy tapasztaltabb vagy.
-Csak két barátom volt eddig.-ismertem be szégyenlösen. Harry felvonta a szemöldökét.
-Ne hazudj nekem!-mondta határozottan,-Attól még,hogy több barátod volt nem leszel ribanc.
-Nem hazudok!-szakítottam félbe. Szeme újra találkozott az enyémmel.-Nekem csak két barátom volt.
-Hmm-Harry lebiggyeztett ajkal hümmögött.-Szűz vagy?
A szemem elkerekedett a kérdéstöl. Harry elvigyorodott tudta,hogy zavarba hozott
-Talán.....-halgadtam el idegesen.
-Talán?-kérdezte Harry hitelenkedve,-Nem lehetsz ennyire jó kislány Alyssa.
-Nos talán az vagyok.-mogyogtam.-Én csak.......nem is tudom-túrtam a hajamba. Harry elnevette magát,-Mért beszélünk erröl?
-Nem tudom.-Harry meg vonta a vállát.-Úgy gondolom aranyos vagy mikor elpirulsz. Megin az a rohadt meleg az arcomon. Harry elmosolyodott.
-Pont mint most.
-Jézus,te szörnyü vagy!-nyafogtam és vissza feküdtem a fübe. Harry felnevetett és mellém feküdt. Összefontam a kezem a gyomromon,ahogy felnéztem az ágakra. Harry megtámasztotta magát a könyőkén és úgy bámult rám.
-Kerültél valaha is közel a szexhez?-kérdezte Harry. Jézus tudja az én rohadt gyengeségem.
-Igen,-ismertem be-,de amikor a sráccal felmentünk felborítottuk anyám felbecsülhetetlen vázáját. Felébredtek és kirugdosták a házból.
Harry hidsztérikusan nevetett.
-Ez szívás.-mondta.-Ezért csinálod akkor,ha nincsenek otthon a szüleid.
-Nos én 15 éves voltam,oké? Nem voltam olyan okos.-Harry felhúzta a szemöldökët.
-15 voltál mikor majd nem elvesztetted a szüzeséged?-bólintottam.-16 éves voltam mikor elvesztettem az enyém.-mondta. Mogfordultam,hogy rá nézek. Egy kis mosoly volt az ajkán.-Ez szörnyü volt.-nevettem drámaian.
-Én is félek csinálni.-mondtam,-Nem akarok herpeszt vagy chlamydi-át.-Harry felnevetett.
-Nem mondom,hogy nem éreztem ugyan ezt. Legjobban a Tippertöl féltem,mert azt hittem olyan lesz mint a hasmenés.-ismét nevettem.-Azt hiszed ez vicces,de elmondom anyám mit csinált.
-Nem-mondtam a szemem kidület.-Mit csinált?
-Dühös volt.-Harry vigyorgott.-Háromszór a zuhany alá tett. Majd négy hónapig megállás nélkül orvoshoz cippel. Hát ha STD-m van vagy valami ilyesmi.
-Ez szörnyü.-kuncogtam. Harry elmosolyodott. A tekintetünk ismét találkozott.
-Tudod mi a vicces az egészben?-felhúztam a szemöldöm.-Mi valójába összekötöttünk.
-Óh Istenem, meg kell változtatnunk a témát,-mondtam. Harry bólintott.-Mért nem kérdezünk normálisan,hogy megismerjük egymást?
-Rendben.-mondta. Lebiggyesztette az ajkát a koncentrációban.-Mikor születél?
-Február elsején.-mosolyogtam a normális kérdésen. Harry hitelenkedve felhúzta a szemöldökét.
-Tényleg?
-Igen,mért?
-Ez az én szülinapom.-vigyorgott.
-Tényleg? Ez fantasztikus.-értettem egyet. Harry elmosolyodott.
-Mindig is tudtam,hogy ez egy jó nap volt.

1.Fejezet

Sziasztok. Itt az első rész. A desing még nem az igazi,de dolgozom rajt. A hibákért elnézést kérek,de telefonról vagyok és így kisé nehézkes helyesen írni. Remélem tetszik majd a történet mert én imádom. Jó olvasást!

pusszi:Vick



-Ki az?-kérdeztem áthajolva Karinán,a lány körbe vezet engem ebben az új,külföldi suliban. Karina a szemét forgadta,miután rá nézett.
-Ö Harry Styles a rossz fiu ebben a suliban. Igen rohadt dögös,de nem éri meg-mondta. Én továbbra is bámultam a srácot,aki egy kisebb csoportal nevetett, lehetek tizen.
Vékony volt,de határozotran ízmos. Kocos,barna fürtök ültek a feje tetején,smarad szeme csillogott,ahogy nevetett.A gödrös mosoly tökéletesé tette a megjelenését. Fekete szük farmert viselt,ami a térdénél ki volt szakadva. A fehér ingje félig kivolt gombolva, így látszott a madár tetoválása. Barna csizma fedte a lábát,amivel belerugott a falba, összefonta ízmos karjait mellkasán. A háta a téglafalnak dölt. A smaradok végig futottak a termen. Találkozott az én barnáimmal. Éreztem,hogy elpírulok,ahogy kaptam egy kacér kacsintást. Vissza fordult a barátaihoz.Karina rá csapott a kezemre.
-Nem!-ingadta az ujját.
-Mi van?-kérdeztem. Meglepett,hogy milyen félelmetes volt a hangja.
-Nem engedhetem,hogy Harry behálozon téged a csapdájába.
-kezdte-Nem vagyok vak,rád kacsintott!
Vállat vontam
-Ez csak egy kacsintás-mondtam,-ez nem olyan mintha ide sétálna é....
-Elnézést?-megpördültem,ahogy hallotam a mély hangot. Az őrülten helyes srác állt elöttem. Az ajkait gödrös mosolyra húzta
-Sajnálom szerelmem,nem akartalak megijeszteni
-S..semmi baj-dadogtam idegesen. Egy hajtincset a fülem mögé türtem. Harry elmosolyodott újra.
-Szóval te vagy az új amerikai akiröl mindenki beszél ugye?-tudatlanul vállat vontam. Rólam beszél mindenki?
-Már értem mért-smarad szemét végig futatta a testemen. Éreztem,hogy elpirulok,ahogy találkozott a tekintetünk újra
-Harry kopj le!-Karina köpte a szavakat és mellém állt.
-Alyssa új és nem kell olyanokkal foglalkoznia mint te
 Harry veszélyesen elvigyorodott.
-Alyssa,igen? Ez egy szép név-ahogy mosolygott a samardok csillogtak-El visszlek egy randira Alyssa.
-Nem-vágta rá Karina azonnal
-Hűha-Harry maga elé emelte a kezét. Megjátszotta a védekezést.
-Egy kicsit harcias vagy ma ugye?
-Menj duggj egy kaktuszt a seggedbe-sziszegte Karina és megragadta a karom. Hirtelen változál villant át Harry szemén. Majd nem ugy nézett,mint.......egy őrült? Az állkapcsa megfeszült,ahogy összefonta a karját a mellkasán.
-Azt hiszem én beszéltem Alyssa-val-mondta. A szemöldöke összeszükült a haragtól,- és ugy gondolom,hogy válaszolnia is kéne
Karina könyörgöen bámult rám. Új vagyok itt......mi a fenének vagyok egyátalán a helyszinen még? Az első napomnak nem ilyennek kellene lennie. Mindenkinek teljesen figyelmen kivül kénne hagynia. Ez volt a régi sulimban.
-Kérlek-felnéztem,Harry megszólalt újra-Csak tölts velem egy randit-mosolygott.
Rá néztem Karinára,hogy mi a baja. Meg ráztam a fejem és vissza néztem Harry-re. Még mindig gödrösen mosolygott,még mindig reménykedő szemmel nézett rám.
-Egy randi?-Harry vigyora még nagyobbra nyult és bólintott-Mért ne?-mosolyogtam
-Remek-Harry beképzeltem vigyorgott Karinára és adott neki egy győztes kacsintást.-Láthatnám a mobilod?-összehúztam a szemöldököm. Alázatosan kuncogott-Kell a számod,így tudom majd hol vegyelek fel késöbb.
-Rendben.-ostobán ráztam a fejem és kihúzta a hátsó zsebéböl a mobilját én is így tettem. Hallodtam Harry vihogását újra,majd át adtam neki a telefont. Hosszu ujjait a képernyött futaták, majd vissza adta. Aztán én is beírtam a számom és a nevem az övéjébe.
-Ma este találkozunk igaz?-mosolygott Harry.
-Igen-nem tudtam elrejteni a pírt,ami az arcomra kuszott. Mégegyszer rám kacsintott,majd vissza ment a barátaihoz. Észre vettem,hogy mindenki minket bámul,páran még meg is döbentek. Harry szét tárta a karjait mintha azt mondaná "mit mondtam nektek?",mint aki győzött. Azon töprengtem mért,olyan mintha avval győzött volna,hogy randizik velem. A barátai,mért néznek döbbenten és zavartan? Miért voltak bennem ezek az érzések?
-Te barátom egy komplet idióta vagy-csattant fel Korina és kizökkentett a gondolataimböl.
Sóhajtottam és a kezemmel végig szántottam a hajamon-Mi olyan rossz ebben? Ugy értem nagyon helyes.
-Rossz-Karina motyogta-Ez a fiu nem csak rossz. Tudom,hogy nem hiszel nekem,de távol kell tartanod magad tőle Alyssa. Tőle és az összes barátjától. Ők mind veszélyesek és van Harry-nek ez a düh kezelési problémája.-sóhajtott és találkozott a tekintete az enyémmel.-Én csak probálok barátkozni veled.Azzal,hogy a barátod vagyok azt kell néznem ami a legjobb neked. Tudod, figyelmeztetni a dolgokra.-Mosolyogtam
-Nagyra értékelem,hogy aggodsz,de biztos vagyok benne,minden rendben lesz. Mi baj lehet egy randiból?

***

Mentem a hetedik órámra,de megdermedtem mikor láttam két idősebb(korombeli) srác bántotta az öcsém. Igen, az öcsém egy kicsit stréper,de a testvérem. Nem szoktam kiállni magam ért,de a testvérem sokkal fontosabb.
-Hé!-kiabáltam. A két idegen srác,akik bántották az öcsém felém kapták a fejüket.
-Hello Szépség!-küldött nekem egy vigyort egy kacsintással. A szemem forgadtam.
-Mi az oka annak,hogy az öcsém bántjátok?-kérdeztem. Sam melletem állt és tudtam,hogy dühös és zavart,hogy a húga bele avatkozott.
-Igen-a második vállat vont.-Ö amerikai, stréber, és egy vesztes.Ő mért nem nézki olyan jó mint te?
-Szállj le róla-köptem a szavakat. A karomat összefontam a mellkasomon.
-Sam menj az osztályba oké?
-Egyedül is megoldodtam volna.-súgta,de aztán villám sebesen végig szaladt a fólyoson a könyveit a mellkasához szorítva. Elakartam menni,de az első neki szegezett a szekrénynek. Az ujját végig húzta az arcomon. Undorodva néztem rá.
-Tudod-sugta a fülembe.-Megmutathatom,hogyan töltsd el az idödet-levezette a kezét,majd megfogta a fenekem. Megugrottam majd elnyomtam magamtól.
-Szállj le rólam!-morogtam,de erősebben megragadta a fenekemet.
-Szeretem a harcias lányokat.-nevetett. A barátja is csatlakozott hozzá. Vonalgodtam a karjában céltalanul. Majd a másik is lefogodt.Próbálták leállitani a vonaglásom.
-Hé!-a két fiú megdermet a hangtól. Gyorsan elengedtek. A szemük elkerekedet a félelemtöl. A göndör srác közeledet felénk.-Valami baj van?
-N....nem-dadogta az első.
-Akkor azt javaslom tartsd magadnál a rohadt kezed!-sziszegte. Mérgesen méregedte öket. Az állkaocsa megfeszült. Mind a ketten bólintottak,majd elszaladtak a folyoson. Megszólalt a csengő. Nagyot sóhajtottam. Remegő kezemmel a hajamba túrtam.
-Jól vagy szerelmem?-kérdezte Harry,arca azonnal lágy lett. Nem értettem ezt a hirtelen változást,de inkább nem kérdeztem.
-I....igen-dadogtam. Sikerült egy gyenge mosolyt erőltetnem.-Köszönöm.
-Semmi gond!-megvonta a vállát. Megnyalta a száját,majd egy vékony vonallá préselte.
Sóhajtottam.
-Mennem kell az......az osztályba.-Harry felhúzta a szemöldökét.
-Kivel van órád?
-Um.......-töprengtem egy percig.-Egy hölgy azt hiszem Ms. Atkin.....?-Harry felnevetett. Esküszöm olyan volt mint egy angyal.
-Most már nem mész be-mondta.- Ms. Atkin nem szereti,ha késnek.
-Nos akkor sietek!
-Ne menj be!-Harry elmosolyodott
-Nem!-ráztam a fejem-Sosem lógtam még.-ismertem be szégyenlösen. Harry elmosolyodot,majd halkan kuncogot
-Te ilyen jó kis lány vagy igaz? Minden szar betartasz?-kérdeszte. Mosoly játszott az arcán
-Talán.-halkan. A padlot bámultam.
-Nem kell szégyenkezned-felnéztem,hogy lássam a smarad szemeket.-Bárcsak én is jó gyerek lennék.-nem tudtam mit mondani,de kuncogtam.-Meg mondom mi lesz-kezdte. Közelebb araszolt hozzám,-ha most ellógsz velem,akkor nem kell este randiznod velem